A Mesterséges Intelligencia mai problémáiról polemizáltak az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán az Al and human nature című előadáson.

Miközben okostelefonjainkon már algoritmusok rendezik a híreket, a börzéken egyre gyakrabban szoftverek és nem hús-vér emberek kereskednek a részvényekkel, az állásinterjúknál pedig már MI algoritmusok döntenek arról, hogy megkapjuk-e a munkát vagy sem, aközben ne feledkezzünk meg arról, hogy Mesterséges Intelligencia alkalmazása ma még nagyon korlátozott. A fő kérdés napjainkban az, hogy miként él majd egymás mellett az emberiség és a Mesterséges Intelligencia. Ezek voltak azok a pontok, amiben – az élénk vita ellenére – szinte teljes volt az egyetértés az ’AI and Human Nature’ panel résztvevői - Calum Nicholson, az MCC vendégoktatója, Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője és Miklós Lukács de Pereny, ugyancsak az MCC vendégoktatója - között.
Szintén a Széchenyi téri Nagyszínpadon zajlott a hazai vállalatok sikersztorija
c. beszélgetés, amely az üzleti sikerhez vezető utat, a siker fogalmát boncolgatta. Ratatics Péter, MOL magyarországi operatív működéséért felelős ügyvezető igazgatója szerint a siker összetett dolog, és szerinte az leginkább az ügyfelek elégedettségét jelenti.
Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője siker receptjét a következőképpen fogalmazta meg: „A siker a profizmus. A profiknak nincs alternatívája.” A beszélgetés résztvevői abban egyetértettek: vállalati szempontból sokféle mutató jelzi a sikert. A magyar vállalatok esélyeit meghatározza a regionális elhelyezkedés és helyismeret, továbbá egyre fontosabb, hogy globálisan hogyan szerepel az adott vállalat és az adott nemzetgazdaság. Mikor lesz a Molból egy világszerte ismert cég? - kérdezték Rataticstól. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az az iparág, amelyben a MOL jelen van, egy bonyolult vegyipari, mérnöki, technológiai közeg és a jövő nem az olajiparról, hanem, a fenntarthatóságról szól. Emiatt a jövőben már hulladékgazdálkodásé, a fogyasztói szolgáltatásoké lesz a főszerep.

Szintén tegnap lépett fel a MOL Nagyszínpadon Dennis Prager, amerikai konzervatív politikai kommentátor, aki „Media and free speech” címmel tartott előadást. Prager szerint az identitásokat túlhangsúlyozó politika helytelen, ugyanis az egyetlen ami igazán számít, az az Isten szemében levő egyenlőség. Ami ezen túlmegy, az nem más, mint politikai játszma -hangsúlyozta előadásában.

A Nagyszínpadon a közéleti programok utolsó szereplője Abishur Prakash geopolitikai jövőkutató volt. A jövőkutató az eseményen elmondta: az előttünk álló időszakot olyan technológiák határozzák meg, mint például a mesterséges intelligencia, a génszerkesztés (CRISPR), a blockchain vagy a virtuális valóság. Ezek befolyásolják a gazdaság szerkezetét is.

Prakash szerint korán sem igaz már, hogy a Távol-Kelet csak a képzetlen, olcsó hatalmas tartalékokkal rendelkező munkaerővel jelenthet konkurenciát a Nyugatnak. Szingapúri, új zélandi vezető cégek például a képzett munkaerő krémjét szívják el. Verseny indult el a képzett munkaerőért, a tehetségekért. Egy másik jelenség, hogy már nem országok versenyeznek egymással munkaérőért, befolyásért, hanem technológiai cégóriások, amelyek hatalma túlszárnyalja az államok befolyását a nemzetközi térben. Erre fel kell készülnie a mostani fiatal tehetségeknek- vonta le a következtetést a jövőkutató.

Az EDU sétányon mindeközben folyamatos volt a forgalom, a katasztrófavédőknél például állandóan sok gyermek várta, hogy tüzet olthasson, vagy közelről is megvizsgálhasson egy tűzoltóautót.

A rendezvény idejére felállított színpadokon a legkülönfélébb zenei előadók léptek fel, a Paso, a Parno Graszt, Lóci játszik, Kökény Tamás, Aurevoir, Mama Vibe, Tóth Gabi Quartett ...

Az Olimpiai színpadon olyan neves sportolókkal és sportszakemberekkel találkozhattak a fesztiválra ellátogatók, mint Mocsai Lajos, Kemény Dénes, vagy Baji Balázs.