Nemcsak azok lehetnek szerencsétlen balesetek áldozatai, akik ipari vagy építőipari tevékenységet folytatnak, hanem azokkal is történhetnek nem várt, rossz dolog, akik csak a számítógép előtt ülnek. Például megrázhatja őket az áram, vagy ha valamelyik elektromos készülék meghibásodik, akár tűz is kiütet az épületben.

Tulajdonképpen a munkahelyünkön nemcsak magunkért és azért vagyunk, hogy pénzt keressünk, hanem a munkáltatónk érdekében is végezzük a munkát. Ilyenkor kimondva és kimondatlanul is, na meg a törvényi előírásoknak megfelelően is az egészségünkért és a biztonságunkért a munkáltatónk felel, így ha valami baleset ér minket a munkahelyünkön, azért ő (is) vonható felelősségre. Ha munkavégzés közben balesetet szenvedünk, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli, emellett pedig természetesen igénybe vehetjük a társadalombiztosítási ellátásokat is, ha szükséges.

Hiába minden ellenőrzés, túl sok a baleset

Az év eleji felmérés szerint, tavaly, vagyis 2019-ben az előző évhez képest 317-tel több, 24 ezer 55 esetet regisztráltak, s néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben - derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) áprilisi közleményéből.

A MASZSZ szerint az ITM tájékoztatóból egyértelműen kiderül, hogy két év stagnálás után tavaly 2018-hoz képest jelentősen nőtt, 23 ezer 738-ról 24 ezer 55-re emelkedett a munkahelyi balesetek száma, néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben, csonkulást pedig 244-en szenvedtek el. A tapasztalatok szerint a munkahelyi balesetek kivédésében nagy szerepet kapnak a megfelelő munkavédelmi ruházatok, eszközök, sisakok, olykor ezek hiány tehető felelőssé a balesetek súlyosságáért.

Az ellenőrzések alakulásáról szóló jelentésből az is kiolvasható, hogy a tavalyi munkavédelmi ellenőrzések során a munkáltatók 74 százalékánál találtak hiányosságokat, míg 2018-ban ez az arány 72,8 százalék volt. Akkor, vagyis két évvel ezelőtt 14 ezer 298 munkáltatót ellenőriztek, tavaly viszont csak 12 ezer 784-et.

Mit tegyünk, ha munkahelyi baleset ér?

Ha munkahelyi balesetet szenvedünk, az egyik leglényegesebb, hogy lehetőleg azonnal jelentsük a közvetlen felettesünknek, hogy mi történt. A munkavédelmi törvény előírja, hogy ha nem szólunk közvetlenül utána, akkor később nekünk kell bizonyítanunk – ami utólag sokszor nem is olyan egyszerű –, hogy sérüléseinket a munkahelyünkön szereztük. Kérjük jegyzőkönyv felvételét, és abban lehetőleg legyen minél részletesebben rögzítve, hogy mit történt.

Mivel a vagyoni kártérítés alapja a ténylegesen bekövetkezett kár/sérülés, ami minket ért, ezért különösen fontos, hogy minél alaposabban igazoljunk mindent. Igyekezzünk megőrizni minden számlát, leletet, amit az orvostól vagy a kórháztól kaptunk, ugyanígy a gyógyszer kiváltás díját igazoló számlákat is tegyük el, valamint minden olyan papírt, amivel a költségeket igazolhatjuk.

Munkahelyi baleset esetén nem csupán a munkáltató kártérítésére, de a társadalombiztosítás baleseti ellátásaira is igényt tarthatunk, persze csak akkor, ha bejelentett munkavállalók vagyunk, tehát nem feketén dolgozunk. Fontos ugyanakkor azt is tudni ilyen esetben, hogy ha nem vagyunk bejelentve, a munkáltatói kártérítés még így is járhat, viszont alanyi jogon a társadalombiztosítási ellátások már nem térítésmentesek.