Az ünnepélyes mesteravatáson részt vett Czunyiné Dr. Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár, Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Romanek Etelka Esztergom polgármestere.

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a középkori hagyományokat felelevenítő mesteravató ceremónia, Dr. Völner Pál, Odrobina László és Dr. Parragh László javaslatára bekerülhet a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba.

Czunyiné Dr. Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár kiemelte, a szakképzés reformja során a duális képzés rendszerének kialakításában jó partnernek bizonyult a kamara, nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelentős támogatást nyújtott a mesterképzés támogatásához.

Dr. Szerencsés László, a KEMKIK elnöke köszöntőjében szólt arról, hogy Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeképpen 19 szakmában 277 mester vehette át az oklevelét. Képzésükhöz a kamara két projekttől összesen közel 66 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a nem támogatott szakmákban is 47 tag szerzett mesterlevelet.

A mesteravató számokban:

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal közösen egy TÁMOP-(2.3.4.B-13/1-2013-001) és egy NFA (KA-NGM-1/2014/TK/11) projektnek köszönhetően országosan több ezer mesterjelölt képzését végezte el. A szakképzésben résztvevő oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében 2015 szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.
A szabályok szigorodásából adódó többletterhek jórészét az EU-s és kormányzati támogatások levették az érintettek válláról, a támogatott szakmákban a mestervizsga 300 ezer forintos költségéből 240 ezer forintot átvállalva.
A mesteri cím nemcsak a magasabb szintű tudást, megbízhatóságot jelenti a fogyasztónak, de azt is, hogy a kézműves másként tekint a munkájára, a hivatását művelő szakember mentalitása más, mint egy kezdő fiatalé.
Ez az a különbség, ami megkülönbözteti a szakmáját az egyszerű kenyérkereső munkánál többre becsülő, a hivatását életformának tekintő kézművest a mesteri szint elérésére nem törekvő társaitól.

A mesteravatás eredete:

Magyarországon több mint 500 éven keresztül működött a céhrendszer. Ezt követte már több mint 160 éve a kamarai rendszer, mely a szakmák felkészítésében és a vizsgáztatásokban is közreműködik. Amikor az inasból segéd lett, majd mesterré vált a szakmájában, a céhen belül egy közös társ vacsorát adott a társainak. Ennek írott szabályai szerint avatták fel a mestereket.
Ezt a régi szokást elevenítette fel a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A mesteravatás szimbólumait, a cipészek XVII. századi ivókannáját, az asztalosok egyik ivókupáját és a céhládát az esztergomi múzeumból kölcsönözték.

Az összejöveteleken a Fő céhmester nyitotta ki a ládát és vette ki szükséges dokumentumokat, majd az ülés bezárásakor bezárta a ládát. Innen származik a ma is használatos kifejezés „az ülést megnyitom” és az „ülést bezárom”. A nyitott láda előtt nem lehetett közbekiabálni, vitatkozni - ez szentségtörésnek számított.

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara