Az adásvételi szerződéshez kapcsolódó jogi fogalmak útvesztőiben könnyű eltévedni, és jól jön egy segítő kéz, valaki, aki segít eligazodni és megvédeni bennünket a buktatóktól, mint például a Bacskó Ügyvédi Iroda kollégái.

Az előleg és a foglaló

Az adásvételi szerződéshez kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak a foglaló és az előleg, mégis rendszerint összekeverjük őket.

Ugyan mindkettő fogalom egy pénzösszeget takar, amelyet az adásvétel során a vevő fizet meg az eladónak, azonban közel sem mindegy a szóhasználat, ebből ugyanis a későbbiek során jelentős kárunk is keletkezhet. Azért, hogy elkerüljük a tisztázatlan pénzátadásokat, mindig vegyük fel a kapcsolatot az általunk a szerződés elkészítésére kiválasztott jogásszal már a szóbeli megállapodást követően, hogy felvilágosítson teendőinkről, jogainkról és kötelezettségeinkről, valamint a veszélyekről, amik ránk leselkednek.

Mit jelentenek ezek a kifejezések és mi a legfontosabb különbség köztük?

Előlegnek nevezünk minden olyan vételárrészt, ami „előzetesen” jár az eladónak az adásvétel lebonyolítása során, azaz nem egyösszegű kifizetés esetén az utolsó vételárrészlet megfizetését megelőzően megfizetett összegeket. A foglaló is vételárrész, azzal a különbséggel, hogy a foglalóhoz különös következmények társulnak: a foglaló a szándékunk megerősítéseként szolgál, így bizonyos esetekben a foglaló nem jár vissza részünkre, szemben az előleggel, ami mindig visszajár. A foglaló összegét az a fél, amelyik hibájából a szerződés meghiúsul, elveszíti, így a vevő elveszíti az adott foglalót, az eladó pedig kétszeresen köteles visszafizetni azt a vevő részére. Ez a következmény tartja vissza a feleket attól, hogy önkényesen visszalépjenek a szerződéskötéstől vagy a szerződés teljesítésétől. Természetesen a szerződés teljesülése esetén a foglalót a vételárba beszámítjuk.