A legfontosabb, még nyitott kérdés ezúttal is az volt, hogy milyen arányban biztosítsa állandó, épített töltés valamint az úgynevezett mobilgát a város árvízvédelmét. A gát végleges változatáról a következő hetekben születhet végleges döntés.

Romanek Etelka polgármester bevezetőként ismertette az önkormányzat álláspontját a gát kapcsán, valamint beszámolt a néhány héttel korábbi, a belügyminisztérium által összehívott tudományos tanács megbeszéléséről. Esztergom polgármestere hangsúlyozta, hogy Esztergom, mely idén megkapta a Nemzeti Emlékhely rangot, és amely város a világörökség státusz várományosa, Duna felőli városképe tekintetében nem változhat meg lényegesen az árvízvédelmi gát megépítésével.

Hozzátette: a gát végleges változatáról a fent említett tudományos tanács dönt majd ősszel. Romanek Etelka hozzátette: az árvízvédelmi gátrendszer megépítése kiemelten fontos, hiszen a jelenlegi védvonal közel hatvan éves, jelentős felújításra nem került sor az évek során. Ugyanakkor a biztonság mellett - hangsúlyozta- fontos az esztétikai megjelenés, a város és a Duna szerves kapcsolatának a megőrzése és lehetőség szerint a fák megmentése is.

Philipp Frigyes főépítész a fórumon egyebek között arról beszélt, hogy nem csupán az a kérdés a gát megépítése ügyében, hogy milyen magas legyen az állandó gát és milyen magas legyen a mobilgát, hanem fontos, hogy az árvízvédelmi gátrendszerek más Duna- és Tisza-menti városokban milyen mértékben szolgálták az adott település védelmét és városképi megvalósulását.

Illyés Zsuzsanna professzor tájépítészeti előadásában az árvízvédelmi gát közvetlen környezetének átalakítása több variációját vázolta fel a közönségnek. Ezekből egyebek mellett kiderült, hogy a Prímás-sziget északi csúcsához közeli területek milyen jelentős mértékben változhatnak meg a gátépítéssel együtt.

Ezután Molnár András, az ÉDUVIZIG képviseletében érvelt a magasabb fix gát mellett, több törvényi részt is idézve, valamint azokat a szakmai szempontokat, korábbi árvizekkel kapcsolatos tapasztalatokat is felsorolva, melyek alapján a vízmű cég szakemberei úgy látják: a biztonságnak kell minden más szempontot alárendelni.

A jelenlévő lakosság részéről is több vélemény, álláspont hangzott el, melyekből kiderült, hogy az esztergomiakat is élénken foglalkoztatja az árvízvédelmi gáttal kapcsolatos több kérdés, így például a gát esztétikai vonatkozásai, a Duna és a város kapcsolata, az árvízvédelem és a környezetvédelem összefüggései témájában. Mindemellett szó volt a jeges árról, a gátépítés miatt kivágandó fák pótlásának problémájáról, a különböző esztergomi védelmi szakaszok átalakulásáról, a műemlékvédelemről és arról is, hogy egy rendkívül felelősségteljes döntésre vár mindenki, aki szívügyének érzi Esztergom sorsát.