A magyar termőföld, a magyar akác és a magyar pálinka védelmével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót május 9-én délelőtt Esztergomban Turi-Kovács Béla, a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójának korelnöke, a Kisgazda Szövetség elnöke. Mint fogalmazott: nemzeti küzdelemmé vált a magyar szuverenitás megvédése az unióba, amellett, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú, teljes körű és szilárd tagjai kíván lenni.

Nem ismerjük el a jogosítványokban a kettős mércét – mondta Turi-Kovács Béla annak kapcsán, hogy Brüsszel korábban kifogásokat emelt a magyar földtörvény miatt, illetve amiatt, hogy az unió bele akar szólni, hogy a magyarok mennyi és milyen pálinkát főzzenek és milyen fákat neveljenek vagy vágjanak ki. Turi-Kovács Béla hozzátette: a brüsszeli bürokraták megint a magyar érdekeket sértve tüsténkednek. A politikus elmondta, hogy az új földtörvény révén meghiúsult azon külföldi befektetők szándéka, akik arra vártak, hogy zsebszerződéseken keresztül magyar termőföldhöz jutnak.

Mint ismert, a májustól hatályos új földforgalmi törvényt számos bírálat éri uniós körökből, a pálinkával kapcsolatban pedig az Európai Bíróság a közelmúltban döntött úgy, hogy nem tartható fenn a házi párlatkészítés és a bérfőzetés adómentessége. Magyar értelmezések szerint Brüsszel határozottan támadja a méhészet szempontjából fontos akácot is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök "kegyelmet kért" a növény számára José Manuel Barrosótól, az Európai Bizottság elnökétől.

„A szabad pálinkafőzés miatt kötelezettségszegési eljárás zajlik az ország ellen, a magyar akác ügyében egy rendeletalkotás körüli küzdelmet vív az ország, és a földügyekkel kapcsolatban is "hirtelen kötözködni kezdett Brüsszel" – fogalmazott korábban Fazekas Sándor vidékfejlesztési. Mint mondta, nem hagyható, hogy brüsszeli bürokraták beleszóljanak, miképpen főzzék a magyarok a pálinkát, milyen fákat ültessenek és hogy a magyar földtörvény milyen garanciákat tartalmazzon.

A Fidesz-KDNP szerint a magyar földtörvény Európa egyik legerősebbje, de ha kifogások érik, még több garancia építhető bele annak érdekében, hogy a magyar földet magyar gazdák vásárolhassák meg. Közölte, kifogás a földbizottságokkal kapcsolatban fogalmazódott meg. Az adott településen, a helyi közösség érdekeit megjelenítő, a gazdák által megválasztott testület vétójoggal rendelkezik bizonyos kérdésekben.

A magyar akácot hungarikumnak tekinti a kormány, a táj elválaszthatatlan részének, az értékes épület- és tűzifa nélkül elképzelhetetlen a magyar méhészet, az erdőállomány harmadát alkotó akác a mézmennyiség mintegy felének megtermeléséhez járul hozzá. Mintegy 19 ezer méhészet van Magyarországon és csaknem 90 ezer ember megélhetése függ a hazai méztől, amely a világon a legnagyobb sűrűségű.

Turi Kovács Béla az esztergomi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: valamennyi kérdésben megtalálják a jogi megoldást arra, hogy hungarikumunk, a pálinka megmaradjon. A kormány a tervei szerint a következő tíz évben elérné, hogy a pálinka világmárkává váljon, olyan nemzeti italként jelenjen meg külföldön, amely erősíti az ország hírnevét. „Ráadásul korántsem csak a pálinkafőzésről van szó: meggyőződésünk, hogy a pálinkafőzés megteremtésének lehetőségével ismét életre kelnek a magyar gyümölcsösök, ami hosszú távon egyértelműen a magyar mezőgazdaság, a magyar gazdák, a magyar emberek érdeke” – fogalmazott Turi Kovács Béla.