Október 23-án az egész világ meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, a szabad világ saját hőseiként gondol a magyar forradalmárokra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében. A kormányfő azok érdemeit is hangsúlyozta, akik a megtorlások időszakában Magyarországon maradtak, hogy onnan új világot építsenek fel. Beszédében közös küzdelemre és elköteleződésre buzdította a Békemenet résztvevőit, mellyel biztosítható, hogy a kivívott szabadságot ne vehessék el a magyaroktól.

„A magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan, mert semmibe veszi az egyént és annak szabadságát. Nem csak az Istent, de annak teremtményét, a szabad embert is tagadja.” – szögezte le.

A miniszterelnök elmondta, 1956 őszén hirtelen kitavaszodott. 'Egy évtized sűrűsödött össze egyetlen verőfényes nappá, ahol a szabadságvágy és a lelkesedés kitört a fojtásból.' Ez a kitörés pedig olyan erejű volt, hogy az egész Szovjet birodalom lába alatt is megmozdult a föld tőle.

„Felemeltük szívünket és fellázadtunk, ahogy egy büszke, nagyra hivatott és rongyaiban is nagyszerű nemzethez illik.” – fogalmazott Orbán, s felhívta a figyelmet arra: az ’56-os hős az emberfelettire vállalkozott. Mindannyian inkább élni szeretünk a szabadságban, mint meghalni érte – mondta a miniszterelnök, ám ’56 hősei pontosan tudták, hogy az életüket teszik kockára. „Lemondtak a világról a világért” – ezzel megadva annak lehetőségét, hogy a magyar nemzet megőrizze tartását. Elmondta: ma is a hősök erényeire van szüksége a magyarságnak: kiállásra, nagyságra, bátorságra és hősiességre.

A kommunizmust és a Szovjetuniót nem a vele szemben álló szuperhatalmak döntötték meg, hanem a szabadságra vágyó nemzetek, akik a saját kezükbe vették sorsukat – fejtette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta azon emberek emberfeletti érdemeit is, akik a forradalom leverése után az országban maradtak, s nem hagyták el Magyarországot, mert úgy gondolták: mégsem futhat el egy egész ország. „Maradtak, a gyerekek miatt, akik túl kicsik voltak, a nagymama miatt, aki túl idős volt és Magyarország miatt, ami túl árva volt. Maradtak és kibírták. Elszenvedték a megtorlásokat, a jogtalan hátratételt, a lezárt határokat és a bedeszkázott égboltot.” - hangzott el.

A miniszterelnök Victor Hugot idézve elmondta: a magyar hős különös fajta, mert nem az a fajta hős, aki másokat győz le, hanem az, aki magát a sorsot. Éppen ezért, legnagyobb nemzeti ünnepek, október 23. és március 15., olyan időszakokra emlékeztetnek, mikor a szó szoros értelmében ugyan nem született magyar győzelem, de bebizonyosodott, hogy át lehet írni a sors könyvét.
A rendszerváltás kapcsán elmondta: akkor is az ’56-ban meggyilkolt életek ereje dolgozott a magyarok sejtjeiben, s nem volt hatalom, ami képes lett volna ezt megállítani.

A miniszterelnök kifejtette a jelenre vonatkozó gondolatait is. Elmondta, most tisztán kell látni, miként szilárdítható meg a talaj a családok talpa alatt, hogyan biztosítható esély a magyar gyermekek számára. A magyarság feladatának nevezte annak elérését, hogy maga rendezze be saját életét, saját felelősségére.

2010 óta nagy dolgok történtek Magyarországon – húzta alá Orbán. „Úgy döntöttünk, hogy segély helyett munkára építjük az életünket, nemzeti gazdaságpolitikát indítunk, a magyar földet végleg magyar kézben tartjuk, megfiatalítjuk nemzetünk fővárosát, csodájára járhasson a világ.” – hangsúlyozta. Kiemelte, ez az út a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadság felé.

A kormány feladata, hogy biztosítsa, a kiharcolt szabadságot ne lehessen újra elvenni a magyaroktól. „Ne lökhessék újra adósságba családunkat, városunkat, államunkat. Ne szolgáltassák ki a hazát” – mondta a kormányfő. Leszögezte: Nem elég az eredmények hosszú sora. „Jól ismerjük a saját fajtánkat. Szeretnénk mi látni azt a kormányt, amivel meg vagyunk elégedve. A kormány nélkületek és helyettetek nem nyerheti meg a küzdelmet, mindenkinek személyesen kell részt venni a küzdelemben, mindenkinek a maga helyén!” – buzdította a Hősök terén összegyűlt hallgatóságot.

Bokor Réka