A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a frissen kidolgozott Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) sarokpontjai mentén ismertette az elmúlt évek eredményeit és a jövő feladatait.
A közép-, hosszú- és nagytávra készült NKS a magyar-szlovák határ-menti területek fejlesztését is fontos célként kezeli – vezette fel mondandóját az államtitkár. Völner Pál előadásában előbb Komárom-Esztergom megye legjelentősebb közelmúltbeli közúti beruházására, az 1-13. számú főutak közötti elkerülő szakasz I. ütemének megépítésére emlékeztetett, majd tájékoztatott a 2014-2015. évekre tervezett fejlesztésekről.

Utóbbiak közé tartozik a 13. számú főút egy szakaszának burkolat-megerősítése, és a 81-13. számú főutak csomópontjának átépítése körforgalommá. 2020-ig terjedő távlatban az új komáromi Duna-híd létrehozása, az M1 autópálya kapacitásbővítése, a 102. számú új főút megépítése Esztergom és az M1 autópálya között, a 81-es számú főút burkolat-megerősítése és a Kisbér-Ászár elkerülő átadása szerepel a tervekben. Az államtitkár kiemelte: az Esztergom-Párkány közötti teherkomp megvalósítása is előkészítés alatt áll.

A beszámolóban a vasutat illető rövidtávú célként hangzott el a Budapest-Esztergom vasútvonal várható villamosítása, a Biatorbágy-Tata vonalszakasz rekonstrukciója, és a Budapestet délről elkerülő árufuvarozási tranzit útvonal létrehozása.

Völner Pál megjegyezte, hogy a 2013. július 1. napjával bevezetett, megtett úttal arányos útdíj intézkedése Komárom-Esztergom megyét is érintette. A térség kifejezetten Budapest-centrikus főúthálózata révén nehezen megközelíthető Esztergom, Dorog és Nyergesújfalu M1 autópályára történő kijutása is könnyebbé vált egy, a Zsámbéki-medencében létesített új folyosó révén. A folyosó a Gyermelyi tésztagyár által keltett forgalom terheitől is óvja a megyét.

Az M1 autópályát az államtitkár a legjövedelmezőbb utunknak nevezte, amely kilométerenként havonta közel 110 millió forintot termel. Mivel ez a mintegy 160 kilométer hosszú autópálya a közúti közlekedés „ütőere”, s közelsége a régió számára versenyelőnyt jelent, az erre való zavartalan kijutás közös érdek – zárult a beszéd.

Kapcsolódó cikk:
Tervek és tények az esztergomi gazdaságfejlesztésben