Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, ehhez azonban éjjel 3 órakor 2 órára kell visszaállítanunk az órát. Az óraátállítás célja, hogy a nappalok jobban egybeessenek a megszokott ébrenlétünk idejével. Először Franciaországban vált szokássá 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után, akkor a hatóságok azért vezették be, hogy mindezzel 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát takarítson meg az állam. Nálunk 1980 óta váltogatjuk a nyári-téli időszámítást, amit ma már uniós elvek szerint egy kormányrendelet szabályoz. Ez alapján a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

Megoszlanak az egyes kutatások eredményei arról, hogy van-e értelme az óraátállításnak, energiafogyasztási szokásaink ugyanis nagymértékben megváltoztak bevezetése óta. Egyes számítások szerint az óraátállítással már nem lehet energiát megtakarítani, mivel a spórolás főleg abból állt, hogy a közvilágítást így elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma viszont ez, ahogy a modern energiahálózatok, automatikusan működnek, vagyis alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz.

Az óraátállítás élettani hatása is van, nem ritkán ugyanis fejfájást vagy akár levertséget, fáradtságot, ingerlékenységet is okozhat, a nyári-téli időszámítás-változást azonban egy nap alatt megszokja szervezetünk, ahogy az időzónákon átívelő repülős utak utáni átállást is.

A kutatók szerint ma már nincs gazdaságilag értelme az óraátállításnak, mindenesetre az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászati időszámításhoz.