A 2012 januárjában mérthez képest nőtt az EU-val szembeni bizalmatlanság a magyar lakosság körében – derül ki a Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásából. A kutatóintézet mérései során először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik úgy vélik, inkább hátrányos Magyarország számára az európai uniós tagság.

Magyarországon az utóbbi időben a közbeszéd egyik meghatározó témájává vált hazánk és az Európai Unió kapcsolata. A Századvég legfrissebb kutatásában ezt a kérdést különböző dimenziókban vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.
Inkább hátrányos az uniós tagság

Mint az a Századvég Alapítvány honlapján megjelent összefoglalóból kiderül, továbbra is igen megosztott a lakosság abban a kérdésben, hogy inkább előnyös vagy inkább hátrányos Magyarországnak az európai uniós tagság. A 2013. áprilisi eredmények szerint többen vannak azok a válaszadók, akik hátrányosnak vélik hazánk számára az EU-tagságot (42 százalék), azokhoz képest, akik inkább előnyösnek tartják (41 százalék). Ez jelentős változás az egy évvel korábban mérthez képest, 2012 januárjában még egyértelmű többségben voltak azok a megkérdezettek, akik szerint előnyös a tagság (49 százalékuk szerint előnyös, 38 százalékuk véleménye szerint hátrányos).

Nem korrekt az EU

2012. január óta jelentősen nőtt azok aránya is, akik úgy vélik, nem kellene tovább erősíteni az Európai Unióval való együttműködést. Míg egy évvel ezelőtt a megkérdezettek 58 százaléka válaszolt így, addig 2013. áprilisban a lakosok kétharmada (67 százalék) szerint nem kellene tovább erősíteni az uniós kapcsolatokat. A megkérdezettek közel fele (48 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az EU igazságtalan/nem korrekt Magyarországgal szemben, minden harmadik válaszadó (34 százalék) szerint igazságos. A lakosok 18 százaléka nem tudott véleményt nyilvánítani a témában.

A Századvég kérdésére kiderült továbbá, hogy a felnőtt lakosság döntő többsége (54 százalék) szerint kettős mérce létezik Magyarországgal szemben az Európai Unióban. 30 százalékuk válaszolt úgy, hogy nincs ilyen, azaz minden ország ügyeit egyformán bírálják el, így hazánkét is. A kérdésben bizonytalanok aránya ezúttal is viszonylag magas volt (16 százalék).

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatására április 2–5. között került sor, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdeztek meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Ismert, a jövő hétre a magyar alkotmányos helyzetről terveznek vitát az Európai Parlamentben. Magyarország fő bírálója az utóbbi időben Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa. Navracsics Tibor vele kapcsolatban többször is egyértelművé tette, hogy részrehajló Magyarországgal szemben. Nyilatkozatai a tények hiányos ismeretéről árulkodnak, s politikai csúsztatásokat tartalmaznak. Ráadásul egy nyilatkozatát idézve a magyar igazságügyi miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Reding az ellenzéket szó szerint visszhangozva mondja azt, hogy az alkotmány nem játék.