Hírek
2017. Szeptember 15. 09:59, péntek |
Bulvár
Forrás: mti
Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban
A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban:
magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.
A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert.
A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap állása szerint tájékozódtak.
Ha felhők borították az eget, a Nap helyét úgynevezett napkövekkel állapították meg, majd az északi irányt határozták meg.
Thorkild Ramskou dán régész 1967-ben feltételezte, hogy a napkövek polárszűrőként működő kristályok - valószínűleg kalcit, turmalin vagy kordierit - lehettek és az égboltfény polarizációjának analizálására szolgáltak, amiből kikövetkeztethető a felhők által takart Nap helye.
Horváth és munkatársai a frissen ismertetett kutatásukban mindhárom napkőkristállyal kipróbálták, milyen pontos lehetett ez a 4-lépéses navigációs módszer az útirány meghatározásakor a tengeren. Ehhez 1080-féle különböző időjárási helyzetben mért égboltpolarizációs mintázatokat használtak föl.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcit napkő pontosabb navigációt biztosított, mint a másik két kristály.
Amikor az eget nem borították teljesen a felhők és a Nap 35-40 fokos szögben volt a horizont felett, a napkövek akkor voltak a legmegbízhatóbbak.
Ha pályájának legmagasabb pontján, a delelőn járt a Nap, vagy ha napkeltekor vagy napnyugtakor sűrűbb volt a felhőzet, akkor gyakorlatilag nem működött e navigációs módszer.
"Ez az első alkalom, hogy a meteorológiai viszonyok és a napkőkristályok függvényében kiderült, milyen pontos a feltételezett égboltpolarizációs viking navigáció napéjegyenlőség és napforduló idején" - írták a magyar kutatók a tudományos lapban.
Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában Horváth Gábor vezetésével másfél évtizede folyó kutatás következő lépéseként azt fogják kideríteni, hogy a navigációs hibák voltak-e olyan csekélyek, hogy a vikingek még így is nagy valószínűséggel el tudták érni Grönlandot vagy Észak-Amerikát három-négy hét alatt.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 16. 07:53, csütörtök | Bulvár
Rádióhullámokkal működő fegyverrendszert fejleszt a brit kormány
Rádióhullámokkal működő védelmi fegyverrendszer fejlesztéséről számolt be csütörtökön a brit kormány.
2024. Május 14. 06:00, kedd | Bulvár
Az önkéntes véradás fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Posta új bélyege
Az önkéntes véradás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Posta egy új, alkalmi bélyeg kibocsátásával
2024. Május 13. 09:20, hétfő | Bulvár
Benézett a nappaliba a kamion
Lesodródott a 64-es főútról, átszakította a drótkerítést és a családi ház oldalába csapódott egy rakomány nélküli nyerges vontató múlt héten Enying Fő utcáján.
2024. Május 11. 07:03, szombat | Bulvár
A Magna Carta egyik példányának vitrinjét próbálták összetörni környezetvédelmi aktivisták Londonban
Az angol-brit alkotmányosság ősi jogforrása, a Magna Carta egyik példányának tárolóját próbálták összetörni környezetvédelmi aktivisták pénteken a londoni brit nemzeti könyvtárban.