országa hivatalosan panaszt tesz az ENSZ-nél amiatt, hogy a britek egyik legmodernebb hadihajójuk oda vezénylésével súlyosan veszélyeztetik a térség békéjét.

Egyre nagyobb a feszültség a két ország között a falklandi háború 30. évfordulójának közeledtével. Argentína az év elején ismét megerősítette területi igényét a Falkland-szigetekre, és felszólította a brit kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a terület hovatartozásáról. Buenos Aires 1982 áprilisában rohanta le a spanyolul Malvin-szigeteknek nevezett szigetcsoportot, ám a 74 napos háborúban alulmaradt a brit haderővel szemben.

A brit sajtó a múlt héten arról számolt be, hogy Argentína nagy valószínűséggel gazdasági blokád alá fogja venni a tőle alig 460 kilométerre lévő, s a britek által 1833 óta uralt szigetcsoportot.

A Brit Földtani Intézet 1993-ban közölte, hogy mintegy 60 milliárd hordó olaj lehet a szigeteket körülvevő tengerfenék alatt. Ezt követően Argentína és Nagy-Britannia 1995-ben megállapodott a part menti természeti kincsek, így az olaj kitermelésének feltételeiben, mindazonáltal 2007-ben Buenos Aires egyoldalúan felmondta az egyezményt.

„Ha természeti kincseinken túl van még valami, amit meg akarunk óvni, az a térség békéje. Argentína egységes abban a törekvésben, hogy diplomáciai és tárgyalásos úton visszakapja a szigeteket. Túl sokat szenvedtünk már az erőszaktól és attól, hogy belerángatnak bennünket mindenféle hadgyakorlatokba és háborúkba. Semmilyen terület nem válhat háborús trófeává” – jelentette ki Cristina Fernández de Kirchner az argentin elnöki palota erkélyén nagy tömeg előtt elmondott és a tévé által közvetített beszédében. Hozzátette, hogy országa panaszát a külügyminisztérium fogja elküldeni az ENSZ Közgyűlésének. Bírálta azt is, hogy a Falkland-szigeteken kezdett katonai szolgálatot Vilmos herceg, a brit uralkodó unokája. „Civilként láttuk volna szívesen, nem katonai egyenruhában” – mondta az elnök a hercegre utalva.