Tízből négy ember nélkülözésben él Magyarországon, vagyis nem jut hozzá azokhoz az anyagi javakhoz, amelyekre szüksége lenne. Ez több, mint a válság előtt volt, de kevesebb, mint 2012-ben. Az egyenlőtlenség azonban nem csökken, sőt, a szegények helyzete romlik.

A lakosság 40 százalékának vannak tartósnak mondható anyagi problémái a Központi Statisztikai hivatal (KSH) Világgazdaságnak küldött adatai szerint. Ez több, mint a válság előtt volt, de kevesebb, mint 2012-ben. Az egyenlőtlenség azonban nem csökken, sőt, a szegények helyzete romlik - írja a Világgazdaság.

A 40 százalékos anyagi deprivációs ráta ugyan javulást jelent a 2011–2012-es csúcsokhoz képest, amikor az emberek 44 százaléka számított nélkülözőnek, de továbbra is a válság előtti 37 százalék körüli érték felett van.

Az elmúlt öt évben elsősorban a hiteltörlesztési késedelem és a lakással kapcsolatos hátralékok felhalmozása, valamint a váratlan kiadások fedezésének hiánya okozta a romlást, de sokaknak anyagi okból nincs saját autója sem. A válság előtt a lakosság 16,5 százalékának volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka, most viszont az emberek negyede küzd fizetési problémákkal. Ebben fontos szerepet játszhatott a munkahelyek elvesztése és a törlesztőrészletek emelkedése. A válság előtt a lakosság kétharmada nem tudott egy váratlan kiadást fedezni, mostanra pedig 75 százalékra ugrott a mutató, mindez pedig jelezheti a középosztály ingatag helyzetét. Az autóhitelek bedőlése abban játszhatott nagy szerepet, hogy mostanra a lakosság 24 százalékának anyagi okokból nincs autója, míg a 2008-ban 20,4 százalékos volt ez az arány.