Városlista
2024. április 26, péntek - Ervin

Hírek

2015. Január 19. 07:34, hétfő | Külföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Változik a határátkelés? – a Kárpátalján élő magyarok lehetőségei

Változik a határátkelés? – a Kárpátalján élő magyarok lehetőségei

Klimkin ukrán külügyminiszter január eleji kijelentésére reagálva – mely szerint hamarosan büntetni fogják azokat, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát - Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, a kijelentést valószínűleg nem fogja tényleges intézkedés követni. Ugyanakkor tervben van a két ország közötti átkelés, a busz- és vonat közlekedés javítása is.

2001 óta nem volt népszámlálás Ukrajnában, így jelenleg nem állnak pontos adatok rendelkezésre, de mintegy 150.000 magyar élhet az országban. A városok közül arányuk Beregszászban a legmagasabb – mintegy 48 százalék -, de Ungváron és Munkácson is jelentős számban élnek. Vannak szinte színmagyar falvak is, a négyezres lélekszámú Nagydobrony például 98 százalékban magyar lakta, de több hasonló település is akad. A migrációról a fent említett okok miatt szintén nincsenek konkrét kimutatások, de vendégünk elmondta, hogy leginkább a '90-es években volt erős, azt pedig még nem látni, hogy milyen következményekkel fog járni a jelenlegi válság ezen a téren.

Két jelentős magyar párt van Ukrajnában, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség, melyek egy darabig közösen működtek, kárpátaljai, kijevi és lembergi tagok szövetségeként, majd szétváltak a különböző célok mentén.

Vendégünk elmondta, hogy a legfőbb hatalom Ukrajnában a köztársasági elnök kezében van, a választási rendszer pedig gyakran változik az országban, többnyire a ciklusok sincsenek kitöltve. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy 1991 óta 23 miniszterelnökük volt. A parlamentnek a 450 fős legfelsőbb tanács az ukrán megfelelője, ennek tagjai részben a pártok listáiról, részben pedig a körzetek egyéni jelöltjeiből kerülnek ki, fele-fele arányban.

2012-ben alakították át legutóbb a választási rendszert, méghozzá úgy, hogy nem voltak tekintettel a kisebbségekre. Ennek köszönhetően a kárpátaljai magyarok például három körzetbe lettek tagolva. Az EBESZ megfigyelői jelezték azonban, hogy nem tartják demokratikusnak a látottakat, és ajánlást nyújtottak be a választási kerületek határainak átszabására, a kisebbségre tekintettel.
A nyelvhasználat terén 2012-ben született egy törvény, mely kimondja, hogy regionálisan hivatalos nyelvi státuszt kaphat minden olyan kisebbségi nyelv, mely az adott megyében eléri a 10 százalékos küszöböt. A tavalyi elnökváltáskor azonban eltörölték ezt – miután így az orosz 9 megyében is státuszhoz jutott -, de mivel nemzetközi felháborodást váltott ki a döntés, így végül nem lépett hatályba. A szakértő elmondta, hogy gyakran nem csak a hivatalokon, de magukon a nemzetiségeken is múlik, hogy tudják-e érvényesíteni jogaikat.

Műsorunkból az is kiderült, hogy jelenleg szinte minden olyan településen vannak magyar nyelvű helységnév táblák, ahol részben magyarok laknak, s óvódás kortól egészen a felső fokú tanintézményekig van mód magyar nyelvű iskolába járni. Vendégünk azonban rámutatott: egy kutatás kimutatta, hogy a saját anyanyelven tanuló diákok jobban teljesítenek, a magyar szülők mégis gyakran íratják inkább ukrán intézményekbe gyermekeiket, abban bízva, hogy később ez által jobb megélhetésre tehetnek szert.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter január eleji kijelentésére reagálva – mely szerint Hamarosan büntetni fogják azokat, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát - Ferenc Viktória elmondta, a kijelentést valószínűleg nem fogja intézkedés követni. A „kettős állampolgárság kérdése Ukrajnában jelenleg egy nagyon összetett, érzékeny helyzet” - mondta. A határátkelésről szólva rámutatott, az átlépés nehézkes, „igencsak akadozva működik”. A Keleti Partnerség Program keretei között ugyanakkor már tárgyalnak különböző könnyítésekről: és tervben van az úthálózat, a busz- és vonat közlekedés javítása is.

Az ukrán-orosz konfliktus közvetlen következményei a hatalmas távolságok miatt eddig ugyan elkerülték Kárpátalját, de a pénz gyengülését és a gazdasági helyzet romlását ők is megérzik – hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, hozzátéve: az ukrajnai magyar családok élete nem aggodalommentes, de bizakodnak a békés lezárás lehetőségében.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 06:00, csütörtök | Külföld

Joe Biden aláírta az Ukrajna hatvanmilliárd dolláros biztonsági támogatásáról szóló törvényt

Joe Biden elnök aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

2024. Április 24. 14:29, szerda | Külföld

Kínában tárgyal Szijjártó Péter

A világ súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, immár több mint két éve tombol az ukrajnai háború, ezért fontos lenne felerősíteni azok hangját, akik a mielőbbi béke pártján állnak

2024. Április 20. 09:44, szombat | Külföld

Megérkeztek az erdélyi Aranyosgyéresre a Norvégiából beszerzett első F-16-os harci repülők

Megérkezett az erdélyi Aranyosgyéresre (Campia Turzii) az első három, Norvégiától beszerzett F-16-os harci repülő - közölte pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).