A Római Birodalom egykori határainak, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország – Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen – pályázott az UNESCO-nál. A január 31-én beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Duna mintegy 1500 kilométeres szakasza mentén.

UNESCO tanácsadó szervezetének szakemberei a minap jártak Esztergomban, hogy felmérjék a város világörökségi várományos helyszíneit. A nemzetközi szakértői csapatot Romanek Etelka polgármester és Bánhidy László alpolgármester a város Főépítészi kabinetjének és Hatósági Osztályának munkatársaival fogadta a római kori Solva 8. őrtoronynál Búbánatvölgyben.

Az örtorony egy magánház területén található, falai még láthatóak, és rekonstruáltan visszaépítve komoly turisztikai vonzerőt jelenthetne – hangzott el egyebek közt a bejáráson.

A bírálási folyamatban németországi, ausztriai és szlovákiai régészek szakvéleményeznek együtt a magyarokkal.

A helyszínbejáráson részt vett még Visy Zsolt régész, ókortörténész is, aki a pécsi egyetem professzoraként évtizedeken át kutatta a római birodalom egykori határát.

Hangsúlyozta: "annak idején a limes elválasztotta a római birodalom területét az úgynevezett barbár területektől, jelenleg pedig összekapcsolja mindazokat az országokat, amelyek ebben a világörökségi nevezési folyamatban részt vesznek”.

LIMES
A Duna-mentén 500 km hosszan húzódik az ókori Római Birodalom határa, a Ripa Pannonica (Pannónia partja), mely kulturális útvonallá válhat.

TOKOD
A castrum hosszúkás, négyszög alakú alapfalai mellett a rómaiak emlékét őrzi a Várberek nevű fennsíkon: a kőszénbányában talált kézi malomkő, a zöldrozsdájú bronz szoborfő, a nagy vastag római téglalapok alatt fekvő edények, a fűtőcsövek és a fedőcserepek.

ESZTERGOM-PÁRKÁNY
Solva: a területen élő keltákat a rómaiak hódították meg az I. században. A Duna-szakasz legsűrűbb erőd-láncolatát építették ki. 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, amikben jelentős számú katona állomásozott. Ők alapították a települést, ami fontos dunai átkelőhely lett.

A Várhegy keleti oldalán a limes részeként castrumot építettek, ami Aquincum és Carnuntum között a dunai vonal egyik erős centruma volt. Ennek a négytornyos erődnek a maradványait 1820-ban, a Bazilika építésekor találták meg.

Az erőd alapjain kezdett később vár építésébe Géza fejedelem. A hegy alatt, a mai Víziváros területén Salvio Mansio néven megerősített település feküdt. Párkány területén pedig az Anavum nevű katonai tábor volt.

PILISMARÓT (Casta ad Herculem)
A pilismaróti község helyén állt az egykori római település, Ad Herculem.

DÖMÖS
A dömösi Duna-parton a Köves-patak és Malom-patak torkolatánál, illetve a Tófenék-dűlőben állt egy-egy ilyen őrtorony. Közülük a Köves-patak mellettit 1959-ben feltárták. A 11x11 méter alapterületű, 1 méter falvastagságú tornyot vizesárok övezte. Területén Valentinianus császár érmeit, edényeket találtak.

A Malom-patak melletti római torony maradványaira épült rá a dömösi révállomás kis épülete. A katolikus templom mellett 1985-ben római téglaégető kemence maradványai kerültek elő. 2000-ben a múzeum homokkal temette be, tekintettel arra, hogy a további feltárásra nem volt anyagi fedezet és így jobban meg lehet védeni a pusztulástól.