Magyarországon elsősorban májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Hazánkban évente 20-40 embert ér villámcsapás, ezek többsége szabad-területen következik be. A villámáram a belépési és a kilépési ponton égési sérüléseket okozhat, az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket.

A villám a legkisebb ellenállású utat keresi, ezért az élő szervezetek magas víztartalmuk, alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A villámáram a belépési és a kilépési ponton égési sérüléseket okozhat, az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket. Emiatt még a kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül, de ilyenkor is felléphet bénulás, amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.

A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. Egyrészt a villám árama a földet érés helyétől minden irányban szétterjed a talajban. A villámcsapás talppontjától számított nagyjából háromméteres körzet veszélyzónának minősül, mert a két lábfej között keletkező feszültségkülönbségnek szintén súlyos következményei lehetnek. A villám által keltett jelentős nagyságú elektromágneses erőtér önmagában is okozhat szívritmuszavarokat.

Akit villámcsapás ért, azt 24 órás megfigyelésre kórházba kell szállítani még akkor is, ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés.

A villámcsapás természeti jelenség, megelőzni nem tudjuk, védekezni a rendelkezésünkre álló technikai eszközökkel tudunk. A tűzvédelmi előírások meghatározzák azoknak az épületeknek a körét, amelyekre kötelező villámvédelmi berendezést kiépíteni.

Nem minden villámcsapás okoz tüzet, de igen gyakori, hogy az épület elektromos hálózata, a hálózatra kapcsolt elektromos készülékek, berendezések károsodnak. Ilyen jellegű események vizsgálata nem tartozik a katasztrófavédelem hatáskörébe. A villámcsapás okozta tüzek vizsgálatát azokban az esetekben végezzük el, amikor a tűzeset következtében haláleset történt, vagy a tűzeset minősített fokozata, vagy azt a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

A villámvédelem szerepe, hogy csökkentse a villám által az építményeket, illetve embereket érő sérülések és meghibásodások bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát. A villámvédelem eszköze a villámhárító, amely azt biztosítja, hogy közvetlen villámcsapás esetén se keletkezhessen az építményben tűz, és az építményben tartózkodókat ne érhesse villámeredetű áramütés. A villámvédelem másik eszköze az úgynevezett túlfeszültségvédelmi rendszer, amely a villamos hálózatba épített eszközök segítségével a villamos berendezéseket óvja a közvetett (akár az építménytől 1-2 kilométerre bekövetkező) villámcsapás hatásától. A szakszerűen kiépített villámvédelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben.

2011-ben hat jelentős tűzeset volt összefüggésbe hozható villámcsapással, amelyek nyáron, június-augusztusban keletkeztek. 2012-ben két esetben indult tűzvizsgálat villámcsapás következtében keletkezett tűz miatt. Idén tűzvizsgálati eljárás megindítására fenti okból ezidáig egy alkalommal került sor.

A szélvihar, a villámlás, illetve a heves zivatarok során követendő magatartási szabályokról bővebb információkat találnak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján az alábbi linken: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus