Az önkormányzat által szervezett, az esztergomi művelődési házban megtartott országos szintű színházi esemény méltó és feledhetetlenül szép mementója volt a Költészet Napjának.

A Koltay Gábor rendezésében színre vitt, Szerelmem, Erdély című produkció előtt mondott köszöntőben Romanek Etelka polgármester egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy „a költő lehet isteni küldetésben munkálkodó próféta, a társadalom lelkiismerete, a csendesek szókimondója, vagy egy olyan ember, akinek érzékeny lelke megsokszorozza látását és finom árnyalatokban érzékeli az őt körülvevő világ minden rezdülését, hiszen tiszta, megértő, együttérző, minden ember iránt nyitott a szeretetre.” Romanek Etelka azt is megfogalmazta, hogy „a költészet az emberi érzések és múló pillanatok megörökítése a későbbi nemzedékek számára, érthető és átélhető módon.”

A Szerelmem, Erdély című, mintegy egyórás, zenei aláfestéssel kísért előadásban több szempontból is rendkívül egyedit és magasztos tartalmút kapott az esztergomi publikum. A Rékasi Károly által megformált, „Erdély nagyjának” hívott író, költő, Wass Albert, amerikai emigrációjában töltött éveiből származó levelek, idézetek, naplófeljegyzések sorára alapult. S miközben a hazáján, Erdélyen, és az otthon maradt feleségen, rokonságon, barátokon és a magyar nemzet egészének sorsán merengő művész amerikai dolgozószobájában emlékezik, a színpad hátteréül szolgáló vetítővásznon az erdélyi tájon tett utazás képsorait láthattuk, azokat a képsorokat, ahol ugyancsak a költőt, írót megformáló Rékasi járja végig a jellegzetes helyeket. Wass Albert visszaemlékezései, levelezése így váltva, a háttérben pergő filmből és a színpadon álló színésztől szóltak. Megrendítő és páratlanul szép élmény volt, ahogy újra felidéződtek Wass Albert életének, gondolatainak, örömeinek és bánatainak momentumai, ahogy a hazájáért, nemzetéért, családjáért, szeretteiért aggódó, emigrációba kényszerült erdélyi magyar ember nap, mint nap számvetést készít önmagának és világ magyarságának egyaránt.

Külön kedves gesztus volt Rékasi Károlytól az előadás végén, hogy a vastapsot csitítva, arra hívta fel a lelkendező közönség figyelmét, hogy milyen sokat kap ő a publikumból felé áradó figyelem, rokonszenv és szeretet révén. A súlyos műtétje után lévő Rékasi Károly mellett az esztergomi közönség szintén hosszú tapssal üdvözölte a jelen nem lévő, de közismert rendezőt, Koltay Gábort és a produkció zenei és vizuális részét biztosító Tóth Zoltán is.