Városlista
2022. december 1, csütörtök - Elza

Hírek

2022. Szeptember 08. 09:27, csütörtök | Helyi

XXII. ESZTERGOMI FOTOGRÁFIAI BIENNÁLÉ

XXII. ESZTERGOMI FOTOGRÁFIAI BIENNÁLÉ

Idén 22. alkalommal kerül megrendezésre a nemzetközi viszonylatban is híres esemény, az Esztergomi Fotográfiai Biennálé, MANU-TÍPIA címmel.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó MANU-ÉRT konferencia 2022. szeptember 9-én kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában.

2022. szeptember 9-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában az a nagyszabású fotográfiai rendezvény, amely 1978-tól gazdagítja Esztergom városának kulturális életét. A XXII. Esztergomi Fotográfiai Biennálét az Eurohíd Alapítvány és A Művelődés Háza Esztergom együttműködésében rendezik meg idén, Gál András fotóművész vezetésével. A konferencia programja 13:00 órakor, az ünnepélyes megnyitó 17:00 órakor kezdődik. A kiállítás 2022. október 09-ig lesz látható, 10:00-18:00 óra között.

Az első, 1978-ban megrendezett biennálét 1976-tól három tárlat is megelőzte Esztergomban, a Fiatal Művészek Klubja, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a STB (Sipeki-Tamási-Balla) csoport, valamint az Esztergomi Városi Fotóklub munkáiból. Az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé alkalmával már országosan gyülekeztek a modern művészet és a kreatív fotográfia iránt érdeklődők a Rondella Galériában és ez az érdeklődés ugyanúgy megmaradt az azóta eltelt 44 esztendő alatt is. Az első biennálé még meghívásos alapon működött, de a nagy érdeklődésre való tekintettel nyilvános pályázattá fejlődött, amire bárki benevezhet a kiírás keretein belül. A második alkalommal, 1980-ban két irányból várták a szervezők a pályázatokat: a társadalmi valóság problémáját újszerűen vizsgáló alkotások, valamint a fotóművészet kifejezőeszközeinek határát súroló alkotások témájában. Nem meglepő, hogy az első irányból nem nagyon merték a jelentkezők megközelíteni a pályázatot, így meg kellett hívni versenyen kívül olyan alkotókat, akik kiegyenlítették az egyensúlyt. Fábián László - aki akkor a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának munkatársaként segítette a biennálé ügyét - kihangsúlyozta, hogy nagy szó volt ez akkor, amikor a magát szocialistának nyilvánító kulturális politika elfogadott egy modernista kezdeményezést, amely nagyban különbözött az akkor hivatalos szervezetek elveitől. Ilyen formán magát a biennálét nem csupán egy hagyományos értelemben vett művészeti megmozdulásnak tekinthetjük, hanem egy olyan kezdeményezésnek, amely az akkori politikával szembehelyezkedve vívta ki egy modern fotográfiai- és művészeti fórum helyét Magyarországon.

Ma, a mobiltelefonok korában kicsit viccesnek tűnhet, hogy már az 1986-os biennálé alkalmával felmerült a képdömping fogalma, azaz, hogy minden pillanatban elkattanhat egy fényképezőgép, számolatlanul ontva a képeket. A biennálé célja hivatalosan is az lett, hogy ebből a dömpingből kiemelje az esztétikailag és tartalmilag is kiemelkedő képeket, azaz a fotóművészetet. Nem csoda, hogy mára jogosnak érezzük a visszatérést a manuálisan készített képek világába. És, hogy van-e érvényessége az analógnak egy olyan világban, amit felőrölt a digitális technika? Erre azt válaszolhatjuk, hogy igen. Az emberek vizuális igényei megváltoztak, hiszen bármikor, bárhol, gyorsan, gondolkodás nélkül készíthetnek fotókat pillanatnyi élményeikről, ez az élet természetes velejárója lett. A digitális technológia ma a gyorsaságot, a tökéletes képminőséget biztosítja, de nem adja meg azt az élményt, mint az analóg fényképezés tapintható, fizikai jelenléte. Így bizonyos mértékben az analóg kreatívabb alkotásmód és kísérleti jellege is jobban megfogható.

Az 1990-es biennálé katalógusa jelezte, hogy az esemény nem a fotográfusok seregszemléjét hivatott megrendezni, hanem annál sokkal többről van szó, mégpedig arról, hogy az experimentális karakterű magyar fotográfia legjellegzetesebb, legfontosabb eredményeit mutassa be. Így az 1992-es kiírás már a kézzel színezett, festett, különféle manipulációs eljárásokkal készített alkotásokat helyezte előtérbe, melyeket kísérleti jelleggel hoztak létre az alkotók. 1994-ben pedig fotogramokat, azaz fényképező készülék/gép nélkül készült műveket vártak a pályázat kiírói, ezzel visszanyúlva a fényképkészítés őskorába. Az 1890-es évekből származó fotogram fogalma Moholy-Nagy Lászlóhoz kapcsolódik, ő terjesztette el széles körben és szerencsére még ma is előszeretettel használnak az alkotók fényérzékeny felületeket, ahol kontkat-másolással (a tárgyak ráhelyezésével) alakítják ki a képet. Tulajdonképpen a fotográfiának szintén egy olyan kísérletező, kreativitást igénylő formája, amit az alkotó tud feltölteni művészeti tartalommal. Ezt követte az 1996-os síkfilm pályázat, 1998-ban pedig a Manu Propria, ahova saját kezűleg fényérzékenyített anyagra készült, bármely alternatív- vagy nemes eljárással készített alkotást vártak a szervezők. 2000-ben a Camera Obscura pályázat került kiírásra, melyre lyukkamerával, a fényképezőgépek ősének használatával készült képeket lehetett beküldeni. A 2008-as biennálé pályázata is a fentebb említett kontakt-másolatokat várta az alkotóktól. Ahogy látható, a pályázatok kiírói mindig igyekeztek visszanyúlni olyan eljárásokhoz, ahol a pályázók maximálisan ki tudták használni kreativitásukat, egyúttal a régi eljárásoknak újra teret és népszerűséget adtak. A 2010-es Homo Ludens pályázat már egyértelműen utal a „játszó emberre”, aki kíváncsiságával, kísérletező hajlamával mindig újat tud alkotni. A fotográfia számtalan eljárást és technikát kínál az alkotni vágyó ember számára, de a fotográfiát csak úgy tudjuk tiszteletben tartani, ha hagyományait megőrizzük és azokat tovább örökítjük az elkövetkezendő nemzedékek számára.

Jöjjenek hát el a XXII. Esztergomi Fotográfiai Biennáléra és ismerkedjenek meg a mai magyar fotográfiában rejlő lehetőségekkel.

Mécses Éva Hilda művészettörténész

Program

13:00-13:45
Az Esztergomi Fotográfiai Biennálé kezdetének szellemi holdudvara; szemelvények interjúkból Előadó: Balla Gergely PhD, egyetemi adjunktus, képzőművész

13:55-14:40 A kézműves fotográfiai technikák és művészeti felhasználásuk Előadó: Flesch Bálint Balogh Rudolf-díjas archaista fotográfus

14:50-15:20 A fődíjas anyag készítésének titkai Előadó: Varga Tamás fotóművész, a biennálé fődíjasa

15:30-16:45
Kerekasztal beszélgetés: A kézműves- és a műtárgyalapú fényképkészítés jövője a szervezetek vezetői, a galériások és a felsőfokú oktatás képviselőinek véleménye szerint Moderátor: Seres Géza fotóművész Résztvevők: Balla Gergely (PhD, egyetemi adjunktus, képzőművész), Flesch Bálint (Balogh Rudolf-díjas archaista fotográfus), Baki Péter (a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója), Hupján Attila (a MAOE Fotóművészeti Tagozatának elnöke), Borbély László (galériavezető, Artphoto Galéria), Varga Tamás (fotóművész, a biennálé fődíjasa)

17:00 A XXII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé ünnepélyes megnyitója a Vármúzeum udvarán

Ezek érdekelhetnek még

2022. November 28. 09:54, hétfő | Helyi

IDÉN IS MEGNYÍLIK A MŰVÉSZET ESZTERGOMÉRT ADVENTI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR

2022. december 3-án (szombaton), 18:00 órakor nyitja meg az Eurohíd Alapítvány szokásos évi adventi kiállítását X. Művészet Esztergomért címmel a Kapcsolatok Házában, 34 művész részvételével.

2022. November 28. 09:48, hétfő | Helyi

Alapítványokat is támogat a Richter a térségben

Dorogon és környékén évek óta támogat alapítványokat a Richter Gedeon Nyrt. – erről beszélgettünk Garai Zoltánnal, a dorogi gyáregység főmérnökével.

2022. November 25. 16:14, péntek | Helyi

SZOBATÁRSÁTÓL LOPOTT

A 30 éves férfi egy esztergomi munkásszállón lopta meg a sértettet. Az esztergomi rendőrök befejezték az ügy vizsgálatát.

2022. November 21. 13:41, hétfő | Helyi

Esztergomi Adventi Vásár

Az ünnepi hangulatra vágyó közönséget az idei évben visszafogottabb, ám meghitt és különleges adventi programokkal várják az esztergomi Széchenyi téren.