Városlista
2017. október 23, hétfő - Gyöngyi

A városról

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon), egy fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. A népessége 2011-ben 30 858 fő volt, és ezzel a megye második legnépesebb városa. Az Esztergomi kistérségben 56 840 fő él.

Esztergomot már a prehisztorikus időkben élték. A rómaiak is települést hoztak létre itt, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban még Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta Elmélkedései 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza fejedelem tette állandó székhelyéül 972-ben, ezt a dátumot tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia, Szent István, aki a várost érseki székhellyé is tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig, Esztergom volt az ország fővárosa, majd innen költözött, először Visegrádra, majd Budára. A tatárok egyedül Esztergom fellegvárát nem tudták bevenni. A romok eltakarítása után Esztergom újra fejlődésnek indult.

A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. Számos király, uralkodó, királyi vendég, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult a városban. Majd a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, és a Birodalom végvárának tették. Ezt követően a város többször is gazdát cserélt, a folytonos el- és visszafoglalásokban, melyekben Esztergom szinte teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A várost véglegesen 1683-ban foglalták vissza. 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. Miután az érsekek visszatértek a városba, 1822-ben elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és a város még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A Mária Valéria hidat a második világháborúban a visszavonuló németek felrobbantották. A várost a szovjetek 1944-ben foglalták el. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely, ám ezt a rangot is megvonták tőle. 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Ma Esztergom egy kedvelt idegenforgalmi célpont. Évente egymillió turista választja úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. Itt alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.

Nevének eredete

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:

Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter = Duna, Gam = Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).

A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utalhat (üsztürü = mellékág).

Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből eredhet és az egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utalhat.

Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.

Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán. Németül Gran, ami a közeli Garam folyónévből ered, törökül: Estergon, spanyolul: Estrigonia, szláv nyelveken: Strihom, (szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон), románul: Strigoniu, görögül: Έστεργκομ. A római korban latinul: Solva, a középkori latinul: Strigonium. Ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám. A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a Magyar Sionnak vagy a Magyar Rómának is hívni.

Földrajz

Esztergom a Dunántúlon a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye északkeleti részén fekszik, a Duna folyó jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU-normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból pedig a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárost nyugatról a Duna, keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre elterülő síkságon fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él. 2005 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye Esztergom, bár az igazgatóság továbbra is Budapesten működik.

Esztergom közigazgatási határain belül több sziget is található. Ezek, a Duna folyásának megfelelően, a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. A 2008 novemberében Tát nagyközséggel történt közigazgatási területek cseréje folyamán az egyes szigetek ahhoz a településhez kerültek, amelyikhez a nagyobb részük tartozott. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt, a Prímás- és a Vízivárosi-szigetből. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, így amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán a századfordulón, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel. A sziget ezen részét hívják ma Kutyaszorítónak.

Esztergomban a Duna 18 km hosszan terül el. Más folyóvizek a város határán belül, a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Dunába a Garam, és tőle nem messze az Ipoly.

Az óváros legmagasabb pontja 157 méter, ez egy dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost övező dombvidék egyik tagja. Ennek a dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei, az Elő-hegy (176 m), a Szent János-kút (175 m), az Orbán-kápolna (179 m), a Kusztus (237 m), a Sípolóhegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m) ami egyben a város legmagasabb pontja. A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai. Valamennyiből hévízzel kevert karsztvíz tör föl, hőmérsékletük 29 °C. Ezek a források táplálják a város strandját, és erre épült a város termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György-hegyet a bazilika építésekor elhordták.

A város fontosabb állóvizei közé, a Halas tó, a Mini tó, a Fürdő tó, a Kerek tó, a Dédai-tó, a Bíróréti-tó, a Palatinus-tó (vagy helyi köznyelven Pala) és a Bottyán tó tartozik.

Látnivalók

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek, az Ákospalotája, az Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, a Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

Esztergom déli-városrészének nevezetességei közül talán a római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom a legkiemelkedőbb. A templomot Packh János tervezte, és az épületen a Bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni. További nevezetességei ennek a városrésznek, a világháborús hősök emlékműve a Hősök terén és a Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai.

Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll. Itt található a városközpont, azaz a Széchenyi tér és a Királyi város is. A Széchenyi téret 2006-ban újították fel. A téren állnak olyan épületek, mint a Vak Bottyán palota, azaz a városháza épülete, továbbá a Takarékpénztár és a Bíróság épülete is itt található. A belvárosban található továbbá a Mária Valéria híd a Dunán, ami Párkányba (Szlovákia) vezet, valamint a Ferences templom ami 1700 körül épült és a mai barokk belváros első jellegzetes épülete. Továbbá itt van még a volt vármegyeháza, a Szent Tamás hegyi kápolna és kálvária, a Római kori mérföldkő a Fürdő Szállóval szemben, és az Aquasziget Termál-, gyógy- és élményfürdő.

A Várhegyen található Esztergom egyik legnevezetesebb épülete, mely egyben a város jelképe, azaz az Esztergomi bazilika a Szent István téren. Az épület a 19. században épült klasszicista stílusban, és jelenleg az ország legmagasabb épülete. A bazilika környékén található a Vár valamint Melocco Miklós szobra az északi rondellán, István megkoronázása címen. Itt van továbbá az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el, valamint a Sötétkapu átjáró is, ami átjáróútként szolgál a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.

A Vízivárosban található Esztergom török kori emlékei, az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi és Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban. A Mindszenty-téren található a vízivárosi plébániatemplom, ami egykor az ideiglenes főszékesegyház szerepét töltötte be, és közvetlen mellette áll a Prímási palota épülete. Itt van továbbá a középkori Macskalépcső is, mely a kikötőből felvezet a várba és a Bazilikához. A víziváros főterének keleti oldalán áll a Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor, melyet 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.

Esztergom természeti értékekkel is rendelkezik, ami kedvező fekvésével magyarázható. A város legmagasabb pontján (ami 406 méter) található a Vaskapu menedékház, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost is. A kirándulóknak ideális hely Búbánatvölgy és környéke, ami már a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Továbbá, az Esztergom és Dorog között a Nagy-Strázsa-hegyben világhírű természeti képződmény, a Sátorkőpusztai-barlang, és a hideglelős kereszt is, amely egy 1784-ben állított kereszt a Hoszú-hegyen, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára, valamint egy helyi legenda is fűződik hozzá.

Népesség

2001-ben a város népessége 29 041 fő volt, és ennek a lélekszámnak a 92,9%-a volt magyar. Más jelentősebb etnikumai a városnak, a cigányok 2,4%-al, a németek 1,4%-al, őket követik a szlovákok 1,3%-al, majd a lengyelek 0,1%-al és végül a románok szintén 0,1%-al. Ismeretlen, vagy nem válaszolt, 6%.

Esztergom város vallási feloszlási aránya a következő, katolikus 19 622 fő, ebből római katolikus 19 365 fő azaz a 65,8%-a, református 2184 fő vagyis 7,4%-a, evangélikus 352 fő azaz 1,2%-a, görög katolikus 257 fő vagyis 0,9%. Más egyházhoz, felekezethez tartozik százalékban a város 0,9%-a. Nem tartozik egyházhoz és semmilyen más felekezethez, 3500 fő azaz a város 11,9%-a. Ismeretlen, nem válaszolt, 220 3307 fő, 12,0%.

Érdekességek

Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer fő volt.

A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.

2004. június 4-étől a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a „Boldogasszony Anyánk”, „Krasznahorka büszke vára”, „Ott, ahol zúg az a négy folyó” és az „Esti dal”. A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen.

2005 májusában adták át a Török főváros Ankara északi kerületében az Esztergomi vár hasonmását, az Estergon Kalesit.

A Vízivárosban található forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886), Akihito japán császár (2002).

A bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.



Testvérvárosai

1895 előtt az Esztergom szent királyi város „testvérvárosai” kifejezést Szentgyörgymezőre, Szenttamásra és az Érseki Vízivárosra használták. Ma jelenleg a városnak kilenc testvérvárosa van. 2007-ben Esztergom és Szekszárd partnervárosi szerződést írtak alá.

Espoo, Finnország, 1974
Párkány, Szlovákia, 1991
Bamberg, Németország, 1992
Cambrai, Franciaország, 1992
Ehingen, Németország, 1992
Maintal, Németország, 1993
Gniezno, Lengyelország, 1994
Mariazell, Ausztria, 2002
Canterbury, Egyesült Királyság, 2004