Városlista
2024. április 19, péntek - Emma

Hírek

2013. Április 10. 07:49, szerda | Helyi
Forrás: MTI

A költészet napja - Sinka István-estek Esztergomban és Nyergesújfalun

A költészet napja - Sinka István-estek Esztergomban és Nyergesújfalun

A Pusztaszó zenekar Sinka István megzenésített verseiből és prózai műveiből álló műsort ad a költészet napja alkalmából Esztergomban, Pesthidegkúton és Nyergesújfaluban.

A Helischer József Városi Könyvtárban és a ferences gimnáziumban várja Költészet napi program csütörtökön az érdeklődőket Esztergomban. Előbbiben együtt verselés, utóbbiban a Pusztaszó zenekar műsora is a program része.

Az együttest alapító két zenész, Nagy Szabolcs és Pengő Csaba is annak a békési, bihari tájnak a szülötte, ahonnan Sinka István elindult. A prózai részeket előadó és egyes zeneszámokban éneklő Horányi László színművész évtizedek tolmácsolja Sinka költészetét. A produkcióban énekel és hegedül Szirtes Edina "Mókus", míg Molnár Dániel ütőhangszerekkel lép fel.

A Végy karjaidra idő című műsorban a Sinka-versekhez írt zenék a Kárpát-medence népzenéjétől a folk rockon át az impresszionizmusig terjedő stílusokat érintik.

Csütörtökön, a költészet napján Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban lépnek fel, ezt pénteken Pesthidegkúton a Klebelsberg Kultúrkúriában tartott előadás követi, majd szombaton Nyergesújfaluban, a Térségi Közösségi Házban zárul az előadássorozat. A nyergesújfalui program előtt Lackfi János költő tart bevezető előadást Sinka István költészetéről.

Sinka István (1897-1969) a Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapította a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét.

1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv. Híres önéletírása, a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Március 22. 08:20, péntek | Helyi

NEM JUTOTT MESSZIRE A LOPOTT ÜZEMANYAGGAL

Egy 47 éves férfi az M1-es autópályán próbált a rendőrök elől meglépni.

2024. Március 06. 22:09, szerda | Helyi

Rendkívüli kémiaórán vettek részt a Zrínyi iskolások

Február 27-én látványos kémiai kísérletek résztvevői és szemtanúi lehettek a dorogi Zrínyi iskola 1.b osztályának kisdiákjai.

2024. Március 06. 21:59, szerda | Helyi

ELLEPTÉK A BÉKÁK ESZTERGOMBAN A FÁRIKÚTI UTAT